[fic35] Park Rara számára || Váratlan ajándék

Ajándékozott: Park Rara

Angyalka (író): Haneul
Cím: Váratlan ajándék

Páros: HunHan (Sehun, Luhan; EXO)

Műfaj: OS; romantikus, erotika, fluff, humor

Korhatár: +18

Figyelmeztetés: trágár szavak előfordulhatnak

Nem így terveztem el a karácsonyomat. Azt hittem sokkal jobb, és boldogabb lesz, mert párommal együtt tölthettem, meg persze a bandával. Luhan egy éve már, hogy kilépett a csapatból, itt hagyva engem. Nekem csak egy nappal azelőtt mondta el, miután elment volna a kiadótól. Emlékszem először dühös voltam rá, a szobában ahol éppen álltunk mindent szétvertem, majd lehiggadván, sírva karjaiba estem. Elvitt az ágyába és fejemet combjára fektetve simogatta hajam, hogy lenyugodjak. Csak csöndesen kérdezgettem tőle végig azt a szót, hogy miért, de többet nem tudtam kibökni. Ő pedig csak nézett le arcomra szomorúan mosolyogva, és nem szólt semmit. Két óra kellett mire felfogtam, létfontosságúak azok a percek amiket még együtt tölthetünk. Mikor lassan elhalkult sírásom, szerelmünk átváltoztatta a helyzetet, ezáltal meztelenül feküdtünk végül egymást átkarolva az ágyban, végtagjainkat összefűzve. Nem akartam elengedni, csak halkan suttogtam fülébe, mennyire szeretem. Törékeny teste hozzám simult és szép lassan álomba merült. Egész éjszaka nem aludtam semmit, karjaimban vigyázva rá emlékeztem vissza arca láttán, miken mentünk keresztül. Reggel mikor felébredt, azonnal aggódni kezdett értem, hogy hogy nézek ki, miért nem aludtam, koncert van ma. Én csöndesen kiszálltam az ágyból, felöltöztem, és nem sokkal később kikísértem a repülőtérre, ahol keserves búcsút vettünk a másiktól.

Néha ellátogatott ide Koreába, vagy mi mentünk hozzá, mert éppen arra koncerteztünk, de ennyi volt az együtt eltöltött idő egymással, az elmenetele óta. Skypeon is csak hetente egyszer tudtunk kapcsolatot ápolni, mert vagy ő, vagy én nem értem rá. Most decemberben pedig már egyáltalán nem válaszolt az üzeneteimre, hívásaimra. Hangulatom folyamatosan romlott, már a fiúkkal sem voltam hajlandó beszélni, míg végül a szobámból is ki kellett rángatni, hogy elmenjek a karácsonyi koncert próbájára. Az odafelé vezető úton is csak a meg nem tekintett üzeneteimet bámultam. Természetesen most is próbáltak felvidítani, beszélgetést kezdeményezni barátaim, több- kevesebb sikerrel. Csak annyit hallottam meg beszédükből, hogy valami hülye vendéget hívtak meg, ezért kell az egész napot ott töltenünk.

Kiszálltunk a kisbuszból, és máris az öltöző felé gyömöszöltek minket ahol ránk adták a holnapi ruháinkat. Unottan néztem a tükörbe, ahonnan szomorú, zombi másom pillantott vissza, miközben sminkelik. Már éppen mentünk volna fel a színpadra, mikroportokkal magunkon, mikor a hangszóróból tájékoztattak minket, hogy 10 perccel eltolják a próbát, mert még a meglepetés vendég nem érkezett meg. Na, már csak ez hiányzott… Leültem a fekete rugalmas padlóra, és onnan néztem körbe a csarnokban. A székek üresen álltak, amikben holnap már fanjaink fognak ülni, és sötétek voltak még a reflektorok. Továbbra is csak az üzeneteimet vizslattam, hátha most megnézi szerelmem. Valaki a hátam mögé lopózott és telefonomra nézett, de nem foglalkoztam vele. Elém sétált lassan, mire felugrott egy buborék kommunikációs eszközömön, amitől majd szívrohamot kaptam. Annyit írt csak, hogy nézzek fel. Mit akar ezzel? Több mint egy hónapig nem válaszolt, most meg csak ilyen mennyiségű betűvel áll nekem elő?

Álmosan felpillantottam, mire Ő állt előttem, teljes életnagyságban. Megdörzsöltem szemeim, felállva körbe sétáltam teste körül majd megállva arca vonalában fordultam felé. Megérintettem állát és lassan ajkaira tapadtam. Ez ő, itt most, nem álmodom. Magamhoz szorítottam és úgy faltam őt tovább, mire karjait nyakamba rakta. Sajnos csókom oxigén hiány szakította félbe, amitől lassan el kellett tőle válnom.

- Hogy kerülsz ide? Igazi vagy, ugye nem álmodom? Nagyon hiányoztál, miért nem írtál? - bombáztam sorozatos kérdéseimmel, miközben szorosan öleltem magamhoz rég nem látott Bambimat.

- Haladjunk szép sorjában. - nevetett halkan, és elkezdte beszámolóját. - Én vagyok a vendég énekes, nem szándékoztam átváltozni álommá, szerintem én valóságos vagyok. Azért nem válaszoltam, mert a fiúk meg akartak lepni téged, mert látták mennyire a padlón vagy miattam. Egész félévben a kiadónál pitiztek azért, hogy most én itt lehessek, és két napot veled tölthessek, cserébe fellépek veletek, aminek persze én nagyon örülök. Azt szerették volna, ha nagyobb lenne a meglepődöttség az arcodon, ezért megkértek ne válaszoljak az eljövetelem előtt egy hónappal. Nem akartak neked rosszat. - puszilta meg homlokom. - Nekem is nagyon hiányoztál, én pöszém.

Felkaptam és megpörgettem vidáman. Mikor elengedtem átkulcsoltam ujjainkat, és hátam mögött vigyorgó fiúkra néztem. - Igen, most elintéztétek magatoknak, hogy meleg tv legyen az orrotok előtt. - röhögtem fel és elém húzva Luhant, karoltam át hátulról, nyakába bújva. Ők csak kuncogva és fújjogást imitálva emelték kezüket szemük elé. - Kezdjünk neki. - mondtam és belefogtunk a próbába.

Egész végig csak virultam, mint a tejbe tök, és ez a többiekkel sem volt másképp, mert rájuk is kihatott aurám. Mindenki teljes erőbedobással dolgozott, így olyan hamar végeztünk, hogy még a fanservice-t is át tudtuk nézni. Természetesen párommal álltam össze és nyomtunk le egy kisebb mozdulatsort, ami egyáltalán nem fiatal rajongóinknak való. Ezt mások is így gondolták, így átmentünk cukorfalatba. Az már elviselhetőbben nézett ki, így megköszönte mindenki a munkánkat, mi is viszont, majd fáradtan ballagtunk ki a helyszínről. Menedzserünk úgy döntött, megérdemeljük, hogy egy kisebb lakomát együnk, ezzel kárpótolva a testünkből elégetett kalóriákat. Mi szerelmemmel egymás mellé ültünk, és míg ettünk, az asztal alatt tettünk egymásnak kisebb fajta gesztusokat.  Hol összekulcsoltuk ujjainkat, hol pedig én combját, vagy alkarját simogattam.

Mikor mindenki elfogyasztotta ételét, a kisbuszban hazafuvaroztak minket. Most már a fiúk hozzáférhettek kicsimhez, és nyugodtan faggathatták így az egész úton beszéltették szegényt. A házba érve mindenki ment a hálószobájába. Luhannak már rég nem voltak meg a dolgai, amik az itt alváshoz kellettek, így azonnal bevállaltam őt az ágyamba, amire csak perverzen elvigyorodott.

- Gyere én nagy harcosom fürdeni. - mosolygott rám. Nem kellett kétszer mondani sebes léptekkel iramodtam a tisztálkodó hely felé, majd mohón kezdtem vetkőztetni mikor beért. - Nyugalom nem hajt a tatár. - nevetett gyönyörű hangján. - Ma amúgy sem fogunk huncutkodni, nagyon fáradt vagyok az úttól. - dörzsölte meg álmosan szemeit.

- De legalább a tested akarom látni egy év után. Azóta még csak ki sem vertem, képzelheted… - kuncogtam és lehúztam róla utolsó ruhaneműjét, azaz boxerét. Eltátottam szám mikor megláttam férfiasságát. - Kivel voltál, hogy ennyire megnőtt? Hányszor dörzsölgetted meg a Dzsin lámpást?

- Nem voltam senkivel rajtad kívül, mit gondolsz te? Azért ilyen nagy, mert rád vágyik, de ma tényleg nem akarom csinálni. - simított arcomra és behúzott a fürdőkabinba.

Megnyugodva öleltem magamhoz, amitől nemességeink összeértek. Nem foglalkoztam vele, teljesítettem kérését. Mellkasomhoz bújva szuszogott bele, testünk egybe forrt. Puha bőrünkre hullottak a tűzforró vízcseppek, amik kellemes érzéssel töltöttek el. Minden olyan nyugodt volt, lelkem böjtjét is ő törte meg ma. Egy éve nem éreztem ilyet. Homlokára puszilva nyúltam a tusfürdőhöz és mosdatni kezdtem. Leöblítettem róla a habokat, majd ő is utánozta velem mozdulat soraim. Én, mint egy kisgyerek élveztem törődését. Kiszálltunk, nem akartuk hosszúra húzni a fürdést. Mindketten felvettünk egy alsógatyát és pólót, mire én a karomba vittem ki és fektettem ágyamra. Bebújtam mellé és jó éjszakát puszival búcsúztunk el a mai naptól és a másiktól.

Reggel az izgatottan keltem és pillantottam a mellettem alvóra, vajon csak álom volt e. Ő ott pihegett mellettem, amitől azonnal lenyugodtam és felé fordultam. Kisimítottam arcából jelenleg szőke tincseit és tekintetem végig emeltem feje búbjától a takaró alól kikandikáló kulcscsontjáig. Ő az enyém, örökre. Minden egyes porcikája. Gondolataimból mocorgása ugrasztott ki.

- Jó reggelt. - mosolygott rám álmos fejével, amitől elolvadtam szinte. Bambim mindenhogy aranyos, amit mindig bizonyít is. Magamhoz húztam és fejére nyomva ajkaim öleltem át.

- Neked is egyetlenem. - suttogom neki. - Ma egymásé leszünk délutánig, utána irány a koncert. - jelentettem be a napi menetünket, mire kicsit bólintott rá, beleegyezésül.

Kikeltem az ágyból, magammal húzva őt is, és lementünk az étkezőbe, ahol már páran nyomták be magukba a reggeli kalóriákat. Köszöntünk nekik, majd mi is leültünk a székre pár kajával, és falatozni kezdtünk.

- Hogy-hogy Luhan tud járni? Bár nem hallottalak titeket huncutkodni. - Bökött oldalba vigyorogva KyungSoo.

- Nagyon elemedben vagy ma drága barátom. - morogtam, viszonozva arckifejezését. - Vigyázz nehogy valaki dákóját a seggedben találd. - mondtam nemes egyszerűséggel, amitől már koránt sem volt olyan vidám, mint az előbb. Lassan mindenki leszállingózott az asztalhoz, így együtt nyammogtunk különböző ételeinken. Mikor elfogyasztottuk reggelinket kitalálták a fiúk, hogy közös napot tartsunk Bambimmal. Vonakodva, de belementem.

Először kicipeltük az egyik szobából a karácsonyfát, majd miután összeraktuk, feldíszítettük. Mindenki büszkén nézett végig közös alkotmányunkon. Az egész dormon átmentünk ezek után. Hol égők sorakoztak az ablakban, hol pedig kis hópelyhek vagy gömbök, a lényeg, hogy a végére kellemes hangulat volt kis lakásunkban. Mindenki fáradtan dőlt le a nappaliban lévő kanapéra, és betettünk egy karácsonyi filmet. Páran bealudtak közben a kimerültségtől, így nyugodtan tudtam cirógatni párom hasát. Pont mikor a film befejeződött készülődni kezdtünk, és elindultunk a helyszínre.

Már voltak rajongók a terepen, így használatba vettük biztonságijainkat, majd befurakodtunk az öltözőbe. Ismét megint minden tipikus koncert előtti percekre csapott át. A producer ideges volt, mi is némileg izgultunk, de már megszoktuk. Felsorakoztunk a színpadnál, s mikor lekapcsolták a reflektorokat felfutottunk, elkezdődött a show. Mikor Luhan elkezdett beszélni mindenki sikítozni kezdett, felnyomva a fényeket mozogtunk és énekeltünk, szórakoztatva fanjainkat. Hab a tortán volt a fanservice a playboy után, mindenki már ovációban tört ki, meg persze fangörcsben. A hangos tapsvihar után többször meghajoltunk és levonultunk. Átvedlettünk kényelmesebb ruháinkba, eldöntöttük, szórakozni megyünk. Egy csak idoloknak készült bulizó helyre indultunk, ahol lecsúsztattak a fiúk pár italt, így mi Luhannal nyugodtan, feltűnés nélkül ki tudtunk szivárogni onnan.

Kézen fogva sétáltunk haza. Mindketten tudtuk magunkban, hogy ez egy nagyon jó este lesz. Minden egyes lépéssel, amivel közelebb kerültünk a dormhoz, egyre izgatottabb lettem. Mikor betoppantunk rajta, és becsuktam az ajtót, minden előjel nélkül támadtam le, és löktem a fának ajkára marva. Csuklóját feje fölött fogtam össze egy kézzel. Míg én szaporán faltam párnáit, addig ő nyugodtan lágyan csókolt vissza, ezzel csitítva egy éve elnyomott vágyaimat. Jó volt újra máshogy is megízlelni őt, tudva, hogy az ágyban fog végződni a történet. Szabad tenyeremmel arcára simítottam és megnyalva ajkát furakodtam beljebb szájába, ahol tüzes táncra hívtam nyelvét. Fürgén mozogtak egymással érzékszervink. Egy pillanatra elválltam tőle, homlokom övének támasztva, és tekintetemmel szemét fürkésztem. Benne is már ott táncolt a vágy így megszabadítottam magunkat a kabáttól, pulóvertől. Idegesített, hogy a hideg miatt ennyire fel voltunk öltözve ezzel egy ideig gátolva engem, hogy hamarabb láthassam gyönyörű testét. Miután leszenvedtem a vászonanyagokat valamilyen szinten egymásról, ismét heves csókba hívtam és elindultam vele a hálómba. Felugrott derekamra, átkulcsolva azt, így könnyebben tudtam vele beljebb furakodni, a ház belsejébe. Megtartottam fenekébe markolva, mire picit felnyögött, még jobban húzva ezzel az idegeimet. Dudoraink elől egymáshoz dörzsölődtek. Beérve a szobába döntöttem le az ágyra, és fölé mászva kezdtem ellepni apró puszikkal nyakától indulva lefelé tűzforró bőrét. Kigomboltam ingjét, ami által láthattam hevesen mozgó mellkasát. Kibújtattam karjait a ruhából és messzire eldobtam a szoba másik végébe. Kulcscsontjára tapadva kezdtem megtépázni, kiszívni az érzékeny felületet. Beletúrt vékony s hosszú ujjaival tincseimbe, bíztatva tetteimben. Lejjebb haladtam ajkaimmal és mellbimbóját kezdtem kényeztetni, míg kezemmel testét simogattam. Miután keményre pedztem az előbb említett részét, áttértem testvérére és azzal foglalkoztam. Lenyúltam gatyájához, némi tökölés után kicsatoltam övét, végül lehúztam róla. Ő sem tétlenkedett ám, szinte letépte rólam fölsőm, majd nadrágomból is kiügyeskedett. Éppen egy nyálcsíkkal haladtam volna lejjebb, mikor hirtelen felülkerekedett és hasamra ült. Nyeltem egyet miközben vágyakozva néztem fel rajtam trónoló alakjára. Elvigyorodott majd nyakam egy bizonyos pontjára hajolt és nyúzni kezdte azt. Pontosan tudja, mit okoz nekem ezzel. Azt a részt ő találta meg még tavaly, hogy mennyire érzékeny. Kéjes nyögés hagyta el szám, átkarolva testét húztam szorosan magamhoz.

- Nagyon szorít már… Tégyh magadévá… - nyüszögte halkan fülembe. Nem kellett több ismét magam alá gyűrtem, és nemes egyszerűséggel lehúztam róla az utolsó testét takaró anyagot, és az ing mellé száműztem. Párat vontam méretes férfiasságán és feltornázva a lábát helyezkedtem el lyukához. Felnyújtottam mutatóm neki, amit készségesen benyálazott. Pár percig köröztem izomgyűrűje körül, hogy ellazuljon, majd azzal egy időben kaptam be méretét, amikor első ujjam is felnyomtam neki. Megint olyan szűk volt, mint amikor először csináltuk, ami jó is volt meg nem is. Több élvezetet nyújt, de jobban kell oda figyelnem a tágításnál, és több ideig, mint általában. Ajkaim alatt megremegett Luhan Junior és magas hangján alig halhatóan felsikkantott. Elvigyorodtam majd óvatosan kezdtem mozgatni kezem ki-be, fejem tempójával megegyezőleg ami farkát izgatta. Sóhajtozott, de látszott a fájdalom az eltorzult arcán, lepedőt markoló mancsán. Ilyenkor mindig annyira megsajnálom, bárcsak ne lenne ez ilyen fájdalmas. Nem sokkal később megdöbbenve láttam, hogy nem kell neki annyira sok idő, míg megszokja ujjam, így befurakodtam a másodikkal is és ollózni kezdtem vele. Reakciója ugyanaz volt, de könnyebben alkalmazkodott lyuka így már leheletnyi választott el minket, hogy rendesen érezzük egymást. Én alul lassan majd elrobbantam, de fontosabb volt nekem Bambi épsége.

- Most azt is berakomhhh. - váltam el nyelvemmel makkjától, és tájékoztattam terveimről. Lekaptam magamról fehér neműm, és előszedve a fiókból nyomtam rá, a hideg síkosítót. Bejáratához illesztettem méretes példányom, kicsit izgattam majd benyomtam óvatosan amennyire tudtam elborult elmével tagom. Hangosan egyszerre felsóhajtottunk mikor teljesen elmerültem benne. Szemébe néztem és találkozott szenvedélyes tekintetünk. Mindketten tudtuk mit kell tenni, mire vágyik a másik így csak egy mosollyal nyugtáztuk és én megmozdultam benne. Szorító melege rám szorult, engem az őrületbe kergetve. Erre vártam, már mióta, és karácsony napján megkaptam. Ez az én ajándékom. Ő az én kincsem és nem engedem, hogy bárki elvegye tőlem. Beálltam egy araszolva gyorsuló ütembe, hogy megszokjon, és jó legyen mind kettőnknek. Karommal feje mellett támaszkodtam, addig, amíg le nem húzott magához, és szorosan át nem karolt. Csak csípőm mozgattam, folyamatosan az édes megváltás felé hajszolva mindkettőnket. A szobát egy idő után ziháló és nyögő hangok lepték el, egymáshoz csattanó bőrünk mellett. Felbátorodva változtatott pózt szerelmem, így én csak lomhán feküdtem az ágyon, míg ő mozgott Sehun Junioron. Csípőjére fogtam és végig őt figyeltem. Annak idején gyönyörűsége, mosolya, tulajdonságai csábítottak el hetero létemből. Egyszer sem bántam meg, szeretem őt. Péniszem már gyors tempóban merült el feneke nyújtotta kéjben, amit én örömmel fogadtam. Mikor éreztem, közeledek végzetem felé, a falhoz fordítottam, és újra én diktáltam a tempót. Keze fáradtan támaszkodott a tapétához, míg fenekével kipucsított nekem. Megragadtam falloszom és lassan kezdtem mélyre hatolni benne, majd kihúztam belőle teljesen. Így játszadoztam pattanásig idegeinkkel mikor könyörgése ütötte meg fülem.

- Kérlek Sehunhh… add meg nekünkhh a kegyelem döféshht…  - nyöszörgött majd összeesett, csak a formás kis popsija maradt a levegőben, amit térde biztosított. Nem kellett kétszer mondania, megragadtam csípőjét és erős, gyors ütemet kezdem diktálni. Ráhajoltam hátára, apró csókokkal jutalmaztam, néha megszívva egy tetszőleges részt. Egyik kezem levándorolt eres és merev férfiasságához, és mozgásommal ellentétesen kezdtem rajta húzogatni mancsom. Olyan keményen ostromoltam melegségét, hogy hallani lehetett, ahogy megreccsen belé csípőm. Egy jól eltalált mozdulatnál felsikkantott, amit pontosan tudtam mit jelent. Lökésem abban a szögben kezdtem adagolni, amit már nem bírt sokáig. Kezembe élvezett, több hullámban futott át rajta az orgazmus remegése. Látványától én is betöltöttem a 100%-ot és körülöttem éppen összeszűkülő melegségébe lövelltem ondóm. Néhány pillanatig tartottam magam, míg mind ki nem passzírozódott belőlem, majd mellé dőltem szuszogni. Mellkasomhoz húztam gyenge, törékeny alakját és simogattam.

- Boldog karácsonyt. - suttogta bőrömre és egy apró puszit nyomott párnáimra.

- Boldog karácsonyt, én ajándékom. – fúrtam hajába arcom, és a kimerültségtől azonnal elnyomott minket az álom.

- Nem akarom őket megzavarni, este biztos azt csinálták. - suttogta egy hang.

- Tuti, de valakinek fel kéne keltenie őket. - ordított egy másik.

- Ne kiabálj már, szétszakad a fejem. - cseszte le az első hang az utóbbit.

- Fent vagyunk, mit szeretnétek? - morogtam ki álmosan.

- Gyertek majd le, ha egyáltalán tudtok sétálni, a fa alatt van pár ajándékotok. - kuncogott Suho és elsétáló lépteket lehetett hallani, az ajtó elől. Kezdődik…

Boldog karácsonyt!^^